Az elmúlt hónapban nagyon sok magánszemély és egyéni vállalkozó kapott az adóhatóságtól egy értesítést arról, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettsége az elmúlt évben esetenként kívánni valót hagyott maga után. A korábbi évekkel ellentétben az adóhivatal csak azoknak a magánszemélyeknek küld adófolyószámlát, akiknek valamilyen ok miatt 1000 Ft-ot meghaladó túlfizetése van, vagy valamelyik adónemben 1000 Ft-ot meghaladó tartozást halmozott fel. A túlfizetés és a hátralék matematikai különbözete határozza meg a folyószámla-kivonat egyenlegét. A túlfizetésről most ne tegyünk említést, vagy legfeljebb annyit, hogy legyen arról tudomásunk, hogy az adóhatóság a túlfizetés összege után kamatot nem számít fel a javunkra!
Mi alapján számít fel az adóhatóság késedelmi pótlékot?
Az adó folyószámla-kivonatból minden kiderül. A folyószámla-kivonat két fő részből áll: bevallási oldal és pénzforgalmi oldal. A bevallási oldalon rögzíti az adóhatóság a bevallott kötelezettségeinket, ahol a nyitóegyenleg mellett az egyes adófizetési kötelezettségek esedékessége szerepel. Az adófajta megjelölése mellett a fizetési kötelezettséget olvashatjuk, pozitív előjellel. Amennyiben ezen az oldalon negatív előjelű számot látunk, az a visszaigényelhető adót jelenti számunkra.
A másik fő oldal is a dátumokkal kezdődik, azonban itt az adóbefizetések teljesítésének dátuma szerepel. A következő rovat az adófizetési kötelezettség teljesítésének módját jelöli, amely 01-től 10-ig sorszámozott kódokkal jelöli a teljesítés mikéntjét. Pld.: 01-es a befizetés jele, a 02-es kód az adó kiutalásának a jele, stb., stb. A következő oszlop a pénzösszeg forgalmát jelöli, amely szerint, ha pozitív előjelet látunk, akkor az kiutalást jelent a saját bankszámlánkra, vagy átvezetést jelent valamelyik másik adónemre. Ha negatív előjellel találkozunk ezekben az oszlopokban, az a befizetett összeget jelenti, illetőleg azt az összeget is így jelölik a folyószámlán, ha valamelyik másik adónem túlfizetése terhére átvezetjük (átvezettetjük) a szükséges pénzösszeget.
Aki a fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, annak késedelmi pótlékot kell fizetni, mondja az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény 165. § (1) bekezdés előírása. A késedelmi pótlék alapját adónként kell figyelembe venni, külön-külön. Amennyiben valamelyik más adónemben túlfizetés mutatkozik az adófolyószámlán, akkor ezzel a túlfizetéssel a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell. Ezt hívja a törvény nettó pótlékszámításnak. A késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, minden egyes késedelmes napra számítva.
Az adóellenőrzés keretében megállapított adóhiány esetén az adóhiány összege esedékességének napjától számítva, legfeljebb 3 évre számítható fel késedelmi pótlék.
Amennyiben az adófizető személynek a késedelmi pótlék megfizetése nehézséget okoz, kérheti az adóhatóságtól a fizetési kötelezettség könnyítését (részletfizetési kérelem), vagy a késedelmi pótlék mérséklését, esetleg törlését. Ilyen esetekben tájékoztatni kell az adóhatóságot a fizetési késedelem okáról, körülményeiről. Amennyiben a fizetési késedelem valamilyen elháríthatatlan ok miatt következett be (vis mayor), akkor késedelmi pótlékot nem kell fizetni. A külső, váratlan és elháríthatatlan ok meglétét a kérelmezőnek kell bizonyítani!
Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóellenőrzés során feltárt adóhiány következtében kiszabott adóbírság csökkentésére a jogszabály nem ad lehetőséget, akkor ez esetben a késedelmi pótlék sem mérsékelhető.
Like?